[2015/01/03]
Azt állítjuk, napjainkban már odahaza is nehéz „megúsznunk”, hogy ne kelljen egy saját házi szervert üzemeltetnünk. Amint egy számítógépnél több van a lakásban – nem beszélve az okostelefonokról, tabletekről, média- és zenelejátszókról –, elég hamar szembe kell néznünk olyan kérdésekkel, mint hogy hol tároljuk, hogyan érjük el fájljainkat, és hogyan gondoskodjunk azok biztonsági mentéséről. Odahaza alapvetően nem fontos dokumentumok tárolására van igény – persze ilyesmi is előfordul –, sokkal inkább a családi fotók, videófelvételek, zene- és filmgyűjteményünk igényel biztonságos, átlátható és bármikor kényelmesen elérhető elhelyezést, hiszen mára már szinte minden kép, film és zeneszám is számítógépes fájlok formájában létezik.
Legyen szó azonban bármilyen digitális tartalomról, napi szinten felmerülő igény vele szemben:
A mai napig nagyon sokaknál a rossz megoldás kb. így néz ki: a digitális kamerával elkészült képeket, videókat a számítógépemre másolom. Ha kell valakinek, elküldöm emailben, pendrive-on, feltöltöm valami online szolgáltatás internetes felületére. Ha féltem a fájlokat, kiírom CD/DVD/BD-lemezre, átmásolom egy külső merevlemezre. Immár a hatodikra, mert 5 már megtelt... Ha nagyon féltem őket, akkor olyan külső lemezeket használok, amiket csak a mentés idejére kapcsolok be, egyébként a fiókban pihennek, az optikai lemezeket pedig még a fénytől is óvom. Ja, persze felírom, jó esetben egy lemezkategorizáló program segítségével, hogy mit hová mentettem el, hiszen a számítógépemről már nagyon sok mindent ki kellett dobnom helyhiány miatt, hiába cserélgetem évről évre abban (is) a belső merevlemez(eke)t!
Hogy mindez miért „őskori” és szerintünk használhatatlan megoldás? Azért mert:
A fenti nehézségeket, és még többször ennyi hasonló, az egyedi igényeknek megfelelően a használat során felmerülő problémát hivatott elhárítani egy NAS-szerver. Ezek közül is csak és kizárólag a tajvani Synology Inc. modelljeit tudjuk bármiféle kompromisszum nélkül, jó szívvel ajánlani. (Hogy miért éppen ezt a márkát? Lásd a cikk végén!). A NAS gyakorlatilag egy komplett számítógép, de nincs rajta billentyűzet és képernyő számára csatlakozás. Így bárhová elhelyezhetjük a lakásban (kamra, pince, padlás, gardrób), nem kell kéznél lennie, minden beállítása, kezelőfelülete egy webböngésző ablakában érhető el – akár csak egy router esetében, csak itt nagyságrendekkel fejlettebb és kényelmesebb módon. Bővíthetőség szempontjából is valódi számítógép egy NAS: USB-s eszközöket kezelhet (pl. háttértár, kártyaolvasó, szünetmentes táp, wifi- és Bluetooth-adapter, hangkártya, stb.), de eSATA portot, SD-kártyaolvasót is találhatunk egyes modelleken. A legnagyobbakon belső kártyahely teszi lehetővé pl. 10 Gigabites hálózati kártya telepítését (de létezik eleve ilyen sebességű ethernet-portokat tartalmazó típus is), de pl. az otthoni felhasználók között is népszerű 5-lemezes modell két darab bővítőegységgel 15 merevlemezt képes egy lemeztömbként kezelni:
Ha beruházunk egy lehetőleg többlemezes NAS-ba, az alábbi szolgáltatásokat, funkciókat és extrákat kapjunk, illetve kapják otthoni hálózatunk számítógépei, okos eszközei:
A Synology DSM-ről részletesen olvashatsz a gyártó magyar oldalán ITT.
A NAS-unk, mint hálózati eszköz, bárhol csatlakoztatható (a sebesség érdekében lehetőleg gigabites) ethernet-hálózatunkhoz. Extrém esetben megoldható a wifin keresztüli kapcsolat is, de komoly mennyiségű adatok mozgatására gépünk és NAS-szerverünk között a kábelt használjuk inkább! Ha routerünk wifi-s, akkor úgyis elérhetői a NAS-is bármi odahaza vezeték nélkül, a routerig azonban a NAS vezetékkel csatlakozzon (akár egy vagy több switch-en keresztül is), és legalább a nagy mennyiségű adat másolásának idejére a számítógépet is vezetékkel csatlakoztassuk a hálózathoz!.
Egy Synology NAS helye és szerepe az otthoni hálózatunkban (kattints a nagyobb képért!)
Manapság már a legkisebb teljesítményű Synology-k is képesek teljesen kihasználni a gigabites hálózat sebességét (a max. elméleti 128 Mbyte/másodpercet), így NAS-ra másolni, de főleg onnan olvasni nem lassabb annál, mint ha egy igen erős másik számítógépet használnánk. Jóval gyorsabb, mint USB-s lemezekre, optikai diszkekre írogatni.
Természetesen nem állítjuk, hogy mindenkinek NAS-ra van szüksége. Nem mindenhol van több számítógép és fontos adatokat, képeket „termelő” mobil eszközök, okostelefonok. A biztonságos adattárolás azonban szinte mindenkinél felmerülő kérdés, és vitathatatlan, hogy manapság a merevelmezek nyújtják a legjobb ár-értékarányú megoldást ehhez. Attól még, hogy külső (USB, eSATA, FireWire, Thunderbolt, stb.) meghajtókat használunk, nem kell lemondani a többlemezes RAID-tömbök nyújtotta kényelemről és megbízhatóságról, ehhez többféle RAID-es háttértár is kapható, számos neves és kevésbé ismert gyártótól.
Manapság komoly „távolság” van a Synology és a legtöbb konkurens gyártó operációs rendszerének tudása, megjelenése és kezelhetősége között. Míg a hardver komponensekben nagy csodák nincsenek (ugyanazon nemzetközi processzorgyártók termékei köré építi mindenki a számítógépét így a NAS-át is), a szoftver tesz egy eszközt naggyá, különlegessé, mássá vagy épp szerethetővé – elég ha csak az Apple termékeire gondolunk. A Synology jellemzően évente két jelentős frissítést ad a NAS-okhoz (legalább 4 évre visszamenőleg minden korábbi modellhez is), és számos apróbb javítást pár hetente. Az évi két alkalom újabb és újabb funkciókkal vértezi fel a terméket, így növeli az értékét és főleg használhatóságát. A Synology NAS-ok Disk Station Manager (DSM) névre keresztelt grafikus kezelőfelülete egy tetszőleges webböngészőn keresztül az interneten át is elérhető bárhonnan, használhatósága napjaink ablakos, grafikus számítógépes operációs rendszereivel egyenértékű.
A DSM 7.2 operációs rendszer ablakos felülete webböngészőben